Szárazság sújtja az Alföldet: kritikus csapadékhiány veszélyezteti a békési gazdák idei termését
Békés vármegyében rendkívüli nehézségekkel néznek szembe a gazdálkodók a tavaszi vetési időszakban: a talajok felső rétege teljesen kiszáradt, miközben átlagosan 70 milliméteres csapadékhiány alakult ki a területen – egyes körzetekben ez az érték a 200-250 millimétert is eléri. A térség mezőgazdasági szakemberei szerint a frissen elvetett napraforgó és kukorica csírázása és fejlődése kizárólag a májusi esőzésektől függ.
„A megszokottnál hűvösebb tavasz és a fagyos éjszakák jelentősen késleltették a vetési munkálatokat,” – nyilatkozta Adamcsik László agrármérnök, a Csabai Raktárszövetkezet elnöke. Elemzése szerint a gazdák csak az elmúlt napokban tudták pótolni az elmaradásokat, miután a talaj hőmérséklete végre lehetővé tette a munkák megkezdését. Az őszi kalászosok fejlődését szintén visszavetette a hideg tavasz okozta stresszhatás, ami várhatóan negatívan befolyásolja majd a termésátlagokat.
A HungaroMet előrejelzése szerint a helyzet tovább romolhat, különösen az Alföld délkeleti térségében. Az eddig lehullott minimális csapadék a meleg, szeles időjárás következtében azonnal elpárolgott. A következő napokra sem ígérkezik jelentős enyhülés: anyák napjára továbbra is száraz idő várható, akár 30 fok közeli hőmérséklettel. Bár a meteorológiai előrejelzések hétfőre csapadékot jeleznek, ez még korántsem jelent biztos megoldást a régióban kialakult problémákra.
A térség gazdálkodói körében növekvő aggodalom tapasztalható a várható terméseredmények kapcsán. A 2022-es történelmi aszály, majd a 2023-as toxinkárok miatti veszteségek után az idei extrém időjárási kilátások – beleértve a nyárra prognosztizált akár 45 fokos hőmérsékleti csúcsokat – újabb kihívások elé állítják a termelőket. Egyes gazdálkodói csoportok már a mediterrán országok tapasztalatait tanulmányozzák, hogy az időjáráshoz jobban alkalmazkodó vetésszerkezetet alakíthassanak ki.
A növénytermesztés gondjain túl az állattartókat is veszély fenyegeti. A békési gazdák jelentős része saját takarmánybázisra támaszkodik, ám ezt most ellehetetlenítheti a szárazság. Az állategészségügyi kockázatok – köztük a ragadós száj- és körömfájás, az afrikai sertéspestis és a madárinfluenza – további gazdasági terheket jelentenek. Ha az ágazatok közötti szokásos kompenzációs mechanizmusok nem működnek, az a régió mezőgazdasági vállalkozásainak sorozatos összeomlásához vezethet.
