Főoldal HírekÁllattenyésztés Szállítás helyett elföldelés: A Nébih járványügyi stratégiája a ragadós száj- és körömfájás ellen

Szállítás helyett elföldelés: A Nébih járványügyi stratégiája a ragadós száj- és körömfájás ellen

by Varga Sándor

Szállítás helyett elföldelés: A Nébih járványügyi stratégiája a ragadós száj- és körömfájás ellen

A Nemzeti Élelmiszerlánc-biztonsági Hivatal (Nébih) járványügyi szempontból kulcsfontosságú döntést hozott a ragadós száj- és körömfájás (RSZKF) elleni védekezés során. A hatóság közleménye szerint a fertőzött állatok ártalmatlanítását a szállítási kockázatok minimalizálása érdekében a kitörési helyhez legközelebb eső megfelelő területen végzik.

Járványügyi szempontok vezérelték a döntést

„A ragadós száj- és körömfájás rendkívül fertőző betegség, amelynek megjelenésekor azonnali vészhelyzeti intézkedések lépnek életbe” – hangsúlyozza a Nébih az MTI-hez eljuttatott közleményében. A járványügyi szakértők értékelése szerint az állati tetemek nagyobb távolságra történő szállítása jelentősen növelné a kórokozó terjedésének kockázatát.

Az ártalmatlanítási folyamat Bábolnán, a megbízott vállalkozás legközelebbi erre alkalmas területén zajlik, amely nemzetközi protokolloknak megfelelő, biztonságos eljárást jelent a betegség megfékezésére.

Nemzetgazdasági érdek a gyors cselekvés

„Az RSZKF betegség terjedésének megelőzése állategészségügyi jelentősége mellett nemzetgazdasági érdek, így a hatóságok továbbra is haladéktalanul és minden esetben a védekezést legjobban szolgáló, legkisebb kockázattal járó módszereket alkalmazzák” – olvasható a hatósági közleményben.

Több évtized után újra felbukkant a vírus

Pásztor Szabolcs országos főállatorvos március 7-én jelentette be, hogy a járványos betegség ötvenegy év után ismét megjelent Magyarországon. A Nébih laboratóriuma Győr-Moson-Sopron vármegyében, egy kisbajcsi szarvasmarhatartó telepen azonosította a vírust, amely utoljára 1973-ban fordult elő hazánkban.

A rendkívül ragályos kórokozó minden párosujjú patás állatot veszélyeztet, beleértve a sertéseket, juhokat, kecskéket és bivalyokat is. Bár emberre nem jelent közvetlen egészségügyi kockázatot, az állattenyésztési ágazatban súlyos gazdasági károkat okoz. A betegség sajnálatos jellemzője, hogy gyógykezelésére nincs mód – egyetlen igazolt megbetegedés is az érintett gazdaság teljes fogékony állatállományának felszámolását teszi szükségessé.

„Rendkívüli a járványügyi helyzet, ezért a korlátozások is rendkívül szigorúak” – hangsúlyozta Pásztor Szabolcs országa főállatorvos a bejelentés során.

0 hozzászólás
0

Kapcsolódó bejegyzések