Az Agrárcenzus 2020 mezőgazdasági felmérés

végleges eredményei

Az Agrárcenzus az ország valamennyi települését érintő, tízévente elvégzett mezőgazdasági felmérés, melynek célja, hogy információt gyűjtsön a hazai agrikultúra aktuális helyzetéről.

Ebben a fontos témakörben tartott online Sajtótájékoztatót a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) az Agrárcenzus 2020 Mezőgazdasági összeírás végleges eredményeiről 2022. február 3-án. Az eseményen a KSH részéről Patay Ágnes projektvezető és Tóth Péter statisztikai tanácsadó mutatta be a cenzus legfontosabb adatait és konklúzióit.

Elhangzott többek között, hogy 2020-ban 241 ezer gazdaság működött Magyarországon, a számuk 2010. óta 31 százalékkal csökkent. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma 2010. és 2020. között 28 százalékkal gyarapodott.

Összesen 241 ezer gazdaság működött hazánkban 2020-ban, a gazdák összesen mintegy 4 millió 922 ezer hektár mezőgazdasági területet műveltek – mondta Patay Ágnes osztályvezető. A hivatal legfrissebb, a hazai agrárium minden szegmensét érintő összeírása szerint a fő mezőgazdasági haszonállatok darabszámában 2010. óta ellentétes folyamatok játszódtak le. A szarvasmarhák száma folyamatos emelkedés után 933 ezerre növekedett, míg a tyúkok száma 31 millióra, a sertéseké 2,9 millióra, a juhoké pedig egymillió alá csökkent. Ez összességében közel 1,9 millió „állategységnek” felel meg, ami lényegében a 2010. évivel megegyező.

A KSH mezőgazdasági adatgyűjtését, az agrárcenzust tízévente tartják. Az összeírás végleges adatai alapján 2020-ban 241 ezer gazdaság működött Magyarországon, számuk 2010 óta 31 százalékkal csökkent. Ez inkább az állatot tartó gazdaságokat érintette, a mezőgazdasági területet használókat kevésbé. Elsősorban a kicsi, 4 ezer eurónál kevesebb standard termelési értékkel rendelkező gazdaságok hagytak fel tevékenységükkel, arányuk ez idő alatt 70 százalékról 53 százalékra esett vissza, miközben a közepes méretű gazdaságok hányada (főként a 15 ezer-99 999 eurós méretkategóriába tartozóké) 9 százalékról 17 százalékra nőtt. A mezőgazdasági termelés koncentrálódásának, a kis háztáji gazdaságok eltűnésének eredményeként az egy gazdaságra jutó standard termelési érték jelentősen növekedett, 2020-ban ennek a mutatónak a 45 százalékát az összes gazdaság mintegy 1 százalékát kitevő, legnagyobb méretű gazdaságok csoportja állította elő.

Az Agrárcenzus 2020. adatai alapján látható, hogy az állattartás és a növénytermesztés egyre inkább elválik egymástól. A gazdaságok 51 százalékának van kisebb-nagyobb növénytermesztő területe állatállomány nélkül, ezzel párhuzamosan az állattartó gazdaságok 15 százalékának egyáltalán nincs növénytermesztő területe. 2020-ban a legnagyobb, a gazdaságok 40 százalékát kitevő gazdaságcsoport a szakosodott szántóföldi növénytermesztőké volt. A specializálódás fokát mutatja, hogy ezek a gazdaságok használták a mezőgazdasági terület 67 százalékát, azonban a teljes állatállomány mindössze mintegy 5 százalékát birtokolták. A szántóföldi növénytermesztéssel foglalkozó gazdaságok száma 2010. és 2020. között 28 százalékkal gyarapodott, ez lett a legnagyobb gazdaságcsoport, emellett a kertészettel foglalkozók száma is nőtt. Az abrakfogyasztó állatok tartására fókuszáló gazdaságok száma 10 éve még a legnagyobb volt, 2020-ra viszont 72 százalékkal csökkent, ami főként a nagyon kicsi, néhány baromfit, sertést tartó gazdaságok eltűnése miatt következett be.

2020. júniusában hazánk mezőgazdasági területe 4 millió 921 ezer hektár volt, ez az ország teljes területének közel 53 százalékát tette ki. Ennek 82 százaléka szántóként, 15 százaléka gyepként hasznosult, a szőlők és a gyümölcsösök pedig együttesen a mezőgazdasági terület mintegy 3 százalékát borították. A mezőgazdasági terület legnagyobb részét az 5 vagy annál több, de 300-nál kevesebb hektárral rendelkező gazdaságok használták. Az országos átlag 22,8 hektár. Országszerte átlagosan a mezőgazdasági területek 45 százalékát tulajdonosként, 50 százalékát bérlőként, és mintegy 5 százalékát egyéb jogcímen művelték a gazdaságok.

Bár a hazai állattartó gazdaságok száma folyamatosan csökken, az állomány nagysága a darabszámot figyelembe véve az elmúlt 10 évben lényegesen nem változott. A fajok szerinti megoszlást hazánkban a szarvasmarha- és a sertésállomány túlsúlya határozza meg, 2020-ban a teljes állomány 73 százaléka e két fajba tartozott. Egyre több a mezőgazdasági végzettséggel rendelkező gazdaságirányító. Az elmúlt 10 év során arányuk 20 százalékról 39 százalékra emelkedett, ugyanakkor abszolút számuk is nőtt a teljes gazdatársadalmon belül. A felsőfokú végzettséggel rendelkezők aránya a 25 és 44 év közötti korosztályban a legmagasabb, ezzel párhuzamosan elmondható, hogy a fiatalabb generációk esetén minden életkor-kategóriában jelentősen csökkent a képzettség nélkül irányítók hányada – derült ki a KSH adatgyűjtéséből.

A vidékfejlesztési programokban a gazdaságok 18 százaléka vett részt, ugyanakkor arányuk változóan alakult a különböző gazdaságtípusokban, ami nagyrészt az irányító mezőgazdasági képzettségével függ össze. Az abrakfogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságok csak kismértékben (3 százalék) vettek részt a programban az összeírást megelőző 3 évben, miközben a legmagasabb arány a tömegtakarmány-fogyasztó állatok tartására szakosodott gazdaságokra volt jellemző (28 százalék). Ez utóbbi gazdaságcsoport veszi például a legnagyobb számban igénybe a programon belül az állatjóléti kifizetéseket is.

A Sajtótájékoztató programjának záró részében a sajtó képviselői is kérdezhettek az előadóktól.

A rendezvényről készült videó a KSH YouTube-csatornáján, az alábbi linken tekinthető meg:

https://youtu.be/H-OkoNagFDc

Forrás:

 KSH