A német gazdák körében egyre többen kénytelenek mezőgazdaságon kívüli jövedelemmel is biztosítani megélhetésüket. A legutóbbi mezőgazdasági népszámlálás alapján a gazdaságok közel 42%-a rendelkezik nem mezőgazdasági mellékjövedelemmel, és az elmúlt évtizedben e kiegészítő bevételek aránya jelentősen nőtt.
1. Kiegészítő bevételek fő forrásai
A legnagyobb nem mezőgazdasági bevételi forrást az erdőgazdálkodás és a megújuló energia adja. Az erdőgazdálkodás a gazdaságok 34%-ánál, a megújuló energiatermelés pedig 31%-uknál számít fontos bevételi forrásnak. Az elmúlt évtizedben az erdőgazdálkodás szerepe nőtt, míg a megújuló energiáé csökkent.
2. Egyéb mellékjövedelmek növekedése
A más gazdaságok számára végzett mezőgazdasági munka – például bértraktorozás – szintén fontos kiegészítés, amely a gazdaságok 27%-ánál jelenik meg. Ezen kívül növekszik a saját termékek közvetlen értékesítése és feldolgozása, ami a gazdaságok 18%-a számára jelent bevételt.
3. További bevételi források
A német gazdák számára fontos mellékjövedelmi forrást jelent a falusi turizmus, sportlovak tartása (14%), fafeldolgozás (13%), mezőgazdaságon kívüli munkák (8%) és szabadidős turizmus (7%). A halászat és kézművesség további kisebb bevételi forrásokat jelentenek.
4. Politikai hatások és befektetések
A gazdák számára az alternatív bevételek nemcsak megélhetési lehetőséget kínálnak, hanem csökkentik a politikai döntésektől való függést. Jens Peter Loy kutatása rámutatott, hogy a megújuló energiába és agroerdőkbe irányuló beruházások részben a szabályozási keretfeltételek és állami támogatások által vezérelt fejlesztések.
Ez a trend mutatja, hogy a német gazdák egyre inkább kiszolgáltatottak a gazdasági és politikai változásoknak, és rugalmasabb, több lábon álló bevételi struktúrára van szükségük megélhetésük biztosítása érdekében.
