Az Európai Állattenyésztés Hangja csoport új kommunikációs anyagában kiemelt figyelmet fordít az enterális fermentációból eredő metánkibocsátásra. Ez a folyamat különösen a növényevő kérődzők esetében jelentős, hiszen 42,6%-át teszi ki az állattenyésztésből származó kibocsátásoknak. Az állat fajtája, kora, súlya és a takarmány típusai mind befolyásolják a metánképződés mértékét.
Az állattartási rendszerek fejlesztése, az élelmiszer-pazarlás csökkentése, és az innovatív gazdálkodási technikák mind hozzájárulhatnak a metánkibocsátás mérsékléséhez. Az EU enterális fermentációs kibocsátásai az elmúlt évtizedekben több mint 50%-kal csökkentek, köszönhetően a specializáltabb állattenyésztési rendszerekre való áttérésnek. A kibocsátás intenzitása régiónként eltér, azonban a gazdálkodási gyakorlatok javításával 30%-os további csökkentés érhető el.
Az állattartás kibocsátásának csökkentésére tett főbb lépések:
– Gazdálkodási rendszerek fejlesztése: Innovatív megoldások, mint a hatékonyabb állománymenedzsment és takarmányozási rendszerek bevezetése.
– Élelmiszer-pazarlás mérséklése: Az élelmiszer-pazarlás csökkentése globálisan 8-10%-kal mérsékelné a kibocsátásokat.
– A hús- és tejtermékek veszteségei 20%-ot is elérhetnek.
– Regionális különbségek figyelembevétele: Az agroökológiai körülmények és a gazdálkodási technikák eltérőek, de a hatékonyság növelése minden térségben fontos.
Metánkibocsátás és annak mérséklése:
A FAO adatai szerint a mezőgazdaság, beleértve az állattenyésztést, a globális kibocsátások alig több mint tizedéért felelős, amely a fosszilis tüzelőanyagok után a negyedik legnagyobb kibocsátási forrás. A metánkibocsátás csökkentése érdekében különböző technikák alkalmazhatók, mint például a speciális takarmányozás és a trágyakezelés javítása.
Jövőbeli kilátások:
Az EU továbbra is azon dolgozik, hogy innovatív megoldásokkal még tovább csökkentse az állattenyésztéshez kapcsolódó metánkibocsátást, miközben fenntartja az élelmiszertermelés hatékonyságát és minőségét.