Áprilisi és májusi fagyok pusztították el a magyar meggyültetvények termését – az ipari feldolgozás is válságba kerülhet
A magyar gyümölcstermesztés egyik legfeketébb éve következik: a 2025-ös meggyszezon minden korábbi negatív rekordot megdönthet. Miközben a korai jelek kedvezőek voltak – időben induló vegetáció, sikeres virágzás –, az áprilisi és májusi fagyhullámok szinte teljesen megsemmisítették a terméskilátásokat.
Drámai visszaesés a számokban
A prognózisok szerint mindössze 35 ezer tonna körül alakulhat az idei össztermés, ami 15 százalékos eltéréssel számolva is katasztrofális eredmény. Ez azt jelenti, hogy egy átlagos év 60-70 ezer tonnás potenciáljának alig több mint felét érhetjük el – még a tavalyi, amúgy is gyenge 53 ezer tonnás eredményt is alulmúlja.
Magyarország meggytermő területe jelenleg 12 ezer hektár, amelynek több mint fele az észak-keleti régióban koncentrálódik. Az elmúlt évek kedvezőtlen gazdasági és klimatikus körülményei azonban már 2 ezer hektárral csökkentették a termőterületet, tovább gyengítve az ország terméspotenciálját.
Kétszeres csapás: április és május fagyai
A tragédia április 7-8-án kezdődött, amikor brutális hideghullám söpört végig szinte az egész országon. A hőmérséklet -6, helyenként -8 Celsius-fok alá zuhant, különösen az észak- és északkeleti térségekben, ahol a hazai ültetvények többsége található.
A lehűlés olyan extrém volt, hogy még a legkorszerűbb fagyvédelmi technológiák sem nyújtottak elegendő védelmet. A Duna-Tisza közi régió termelői először azt remélhették, hogy megússzák a katasztrófát, ám másnap őket is elérte a pusztítás.
A történet azonban itt nem ért véget. Május 10-én az észak-keleti régióban ismét fagypont alá süllyedt a hőmérséklet, újabb súlyos veszteségeket okozva az amúgy is megtépázott ültetvényekben.
Totális pusztítás egyes fajtáknál
A statisztikák magukért beszélnek: a meggyültetvények körülbelül 90 százaléka szenvedett közepes vagy jelentős fagykárt. A korai fajtáknál – mint a Meteor vagy az Érdi bőtermő – a terméskiesés elérte a 100 százalékot, gyakorlatilag teljes pusztulást jelentve.
Valamivel jobb helyzetben vannak a fürtös fajták – az Újfehértói fürtös, Kántorjánosi vagy Debreceni bőtermő –, ám még ezek esetében is 50 százalékos kieséssel kell számolni.
Ipari válság küszöbén
A súlyosan érintett korai fajták kiesése már most érezhető az ipari feldolgozásban. Az Érdi bőtermő gyenge termése miatt a feldolgozóüzemeknek a szezon első 7-10 napjában a szokásosnál jóval kisebb mennyiséggel kell kalkulálniuk. A Cigánymeggy esetében szintén jelentős a veszteség.
A jelenleg is zajló természetes gyümölcshullás még tovább csökkentheti a végleges termésmennyiséget. Pozitív fejlemény ugyanakkor, hogy az alacsony termésszint miatt a megmaradt gyümölcsök mérete kedvezően alakul.
Növényvédelmi szempontból egyedül a monília jelenthet kihívást, de az eddigi védekezések hatékonyan megelőzték a komolyabb problémákat.
Fogyasztói és piaci következmények
Az iparág szereplői és a fogyasztók egyaránt nehéz időszak elé néznek. A szűk kínálat miatt az árak várhatóan jelentősen emelkednek majd, ami mind a feldolgozóipart, mind a végfogyasztókat érinti.
A helyzet különösen aggasztó, mivel Magyarország hagyományosan jelentős meggytermelő ország, és az ágazat nemcsak a hazai piac ellátásában, hanem az exportban is fontos szerepet játszik.
A mostani válság rávilágít arra is, hogy a klímaváltozás következményeivel a hazai gyümölcstermesztésnek is szembe kell néznie, és új, ellenállóbb megoldásokat kell keresnie a jövőbeni hasonló katasztrófák elkerülésére.
