Az ENSZ Élelmezési és Mezőgazdasági Szervezetének (FAO) legfrissebb statisztikái rávilágítanak a mezőgazdasági területek globális csökkenésére. Bár a folyamat eddig nem érintette jelentősen az élelmiszer-ellátást, hosszabb távon komoly kihívásokat rejthet magában.
A FAO adatai szerint a mezőgazdasági célra használt földterület 2000 és 2022 között összesen 91 millió hektárral zsugorodott – ez közel két és félszerese Németország területének. Az erdőségek területe ugyanezen időszak alatt 109 millió hektárral csökkent, ami aggasztó környezetvédelmi következményeket sejtet.
Ezzel párhuzamosan a mezőgazdaság termelékenysége figyelemre méltóan nőtt: az elsődleges mezőgazdasági termékek előállítása 56%-kal emelkedett, elérve a 9,6 milliárd tonnát. A legjelentősebb kultúrnövények – cukornád, kukorica, búza és rizs – a világ teljes növényi termelésének közel felét adják. A húsiparban is hasonló növekedés tapasztalható, a hús termelése 55%-kal, 361 millió tonnára bővült. Kiemelendő, hogy a baromfihús termelése mára megelőzte a sertéshúsét, a növekedés mintegy felét adva.
A termelékenység fokozódása jelentős részben a növényvédő szerek és műtrágyák intenzívebb használatának köszönhető. Az elmúlt két évtizedben a növényvédő szerek felhasználása 70%-kal nőtt, különösen Amerikában, ahol a globális mennyiség fele koncentrálódik. Emellett a műtrágya-felhasználás 2022-re elérte a 185 millió tonnát, amelyből 108 millió tonna nitrogénalapú.
Ez a termelékenység azonban környezeti áldozatokkal jár: 2000 és 2022 között a mezőgazdasági és élelmiszeripari üvegházhatású gázkibocsátás 10%-kal nőtt, míg a mezőgazdaság közvetlen kibocsátása 15%-kal emelkedett. Az állattenyésztésből származó metán és dinitrogén-oxid kibocsátás az agrárkibocsátások 54%-át teszi ki – ezek a gázok klímavédelmi szempontból jóval károsabbak, mint a szén-dioxid.
A földterületek csökkenésének legfőbb okai:
- Urbanizáció és infrastruktúra-fejlesztés: A növekvő népesség igényei miatt a mezőgazdasági területek jelentős részét lakó-, ipari területekké alakítják, illetve utak építésére használják.
- Megújuló energiaforrások térnyerése: A szélerőművek és napelemparkok telepítése szintén csökkenti az agrárterületek nagyságát.
- Klímaváltozás: Az elsivatagosodás, talajerózió és szélsőséges időjárási jelenségek súlyosan károsítják a termőterületeket.
Miközben a mezőgazdaságban dolgozók száma világszerte csökken – 2000-ben még 1,025 milliárd ember, 2022-ben már csak 892 millió dolgozott az ágazatban –, a technológiai fejlődés és a hatékonyság fokozódása képes volt ellensúlyozni a munkaerő csökkenését.
Az elemzés egyértelművé teszi: noha a mezőgazdaság termelékenyebb, a földterület zsugorodása és a klímaváltozás hatásai hosszú távon komoly fenyegetést jelenthetnek az élelmiszer-termelés fenntarthatóságára.
