Európai talajkrízis: veszélyben kontinensünk élelmezésbiztonsága
Az európai mezőgazdasági területek közel fele súlyos degradációval néz szembe, amely alapjaiban fenyegeti kontinensünk élelmezésbiztonságát és klímavédelmi törekvéseit – derül ki egy friss kutatásból.
A legújabb vizsgálatok szerint Európa termőföldjeinek akár 44 százaléka is kritikus állapotba került, különösen a hűvösebb, csapadékosabb régiókban. Ez 430-830 ezer négyzetkilométernyi területet érint, ahol a talajok széntartalma drámai mértékben csökkent. A folyamat messze túlmutat a mezőgazdaságon: közvetlen hatással van az élelmiszertermelés fenntarthatóságára és a klímaváltozás elleni küzdelemre egyaránt.
A helyzet súlyosságát jelzi, hogy bár 260-500 ezer négyzetkilométernyi terület még egészséges állapotban van, a negatív tendencia egyre gyorsabban terjed. A talajban tárolt szén jelentősége kettős: klimatikus szerepe mellett nélkülözhetetlen a termőföldek vízmegtartó képességének fenntartásához, szerkezeti stabilitásához és tápanyagellátottságához.
A jelenlegi mezőgazdasági gyakorlatok – mint a túlzott mélyszántás vagy a szerves trágyák használatának mellőzése – tovább súlyosbítják a problémát. A szakértők szerint rendszerszemléletű változásokra van szükség: hatékonyabb vetésforgók alkalmazására, talajtakaró növények telepítésére, szerves trágyázásra, valamint mélyebb gyökérzetű kultúrnövények termesztésére.
Bár a probléma Nyugat-Európában koncentráltabban jelentkezik, Magyarország számos régiójában is azonosítottak már szénhiányos, romló állapotú termőtalajokat. A kutatók figyelmeztetnek: a talaj nem végtelen erőforrás, és bár szénmegkötő képessége talajtípusonként és éghajlati övezetek szerint változik, minden esetben létezik egy kritikus határ, amelyen túl a károsodás visszafordíthatatlanná válik.
