Miközben a horvát gyártó termelést kezd, számos európai üzem a túlélésért küzd
A horvát Petrokemija műtrágyagyártó március 23-ig újraindítja termelését, miközben az európai műtrágyaipar példátlan mértékű válsággal néz szembe – derül ki szakmai forrásokból. Az ágazat kettős szorításban vergődik: egyfelől a tartósan magas földgázárak, másfelől az orosz versenyelőny állítja megoldhatatlannak tűnő kihívás elé a gyártókat.
Horvát újrakezdés a válság közepette
Az egyetlen horvát ásványi műtrágya előállító, a török Yildirim Holding többségi tulajdonában lévő Petrokemija bejelentette termelésének újraindítását többhónapos kényszerszünet után. A vállalat a leállást a műtrágyagyártás legfontosabb költségtényezőjének számító földgázárak drasztikus emelkedésével indokolta. A nemrég befejezett nagyjavítás után az üzem közleménye szerint a termelés újraindítása átmenetileg megnövekedett hulladékgáz-kibocsátással és zajszinttel járhat, de a környezeti paraméterek a megengedett határértékeken belül maradnak.
Európai gyártók a szakadék szélén
Miközben a horvát vállalat folytatja működését, számos meghatározó európai gyártó kritikus helyzetbe került. Az ukrajnai háború nyomán kialakult energiaválság kettős csapást mért a szektorra: a földgázárak tartósan magas szintje mellett az orosz konkurencia jelentős versenyelőnyt élvez, mivel földgáztermelőként és műtrágyagyártóként egyszerre van jelen a piacon.
A válság súlyosságát jelzi, hogy több meghatározó európai szereplő kénytelen rendkívüli intézkedéseket hozni:
- A magyar Nitrogénművek haladékot kért májusban lejáró kötvényeire
- A lengyel Grupa Azoty hitelezőkkel folytat tárgyalásokat a túlélés érdekében
- A szlovák Duslo termelése veszélyben van
- A német SKW Piesteritz minimális kapacitással működteti ammóniaüzemeit
„Reális veszély, hogy számos európai gyártó egyszerűen eltűnik a piacról” – figyelmeztetett Christopher Profitlich, az SKW Piesteritz szóvivője.
Brüsszel válaszlépéseket fontolgat
Az Európai Unió eddig vonakodott szankciókat bevezetni az orosz műtrágyával szemben, mivel az élelmiszer-ellátás biztonsága érdekében szükségesnek ítélte az importot. A helyzet súlyosbodásával azonban fordulat következhet be:
- Vámokat vethetnek ki az orosz műtrágyára
- Támogatási programokat indíthatnak az európai gyártók számára
A tervezett intézkedések azonban új kihívásokat is teremtenek. A vámok minden bizonnyal áremelkedést eredményeznek, amit végső soron vagy a mezőgazdasági termelők, vagy az élelmiszerárak emelkedésén keresztül a fogyasztók fizetnek meg. Tovább nehezíti a helyzetet, hogy az EU továbbra is csökkenteni kívánja orosz földgázfüggőségét, ami hosszú távon is magas gázárakat vetít előre.
Ellentmondásos tendenciák
Paradox módon, bár az EU csökkenti az orosz földgázimportot, műtrágyából egyre többet vásárol Oroszországtól. 2023-ban 10%-kal nőtt az orosz nitrogénműtrágya-import az előző évhez képest, 2024 első két hónapjában pedig további 10%-os növekedés tapasztalható. Ez azt jelenti, hogy az orosz földgáz végső soron átalakított formában, műtrágyaként továbbra is bejut az európai piacra.
Christopher Hansen, az EU agrárbiztosa szerint a megoldás részben az állati eredetű trágya fokozott használata lehetne, amely fenntarthatóbb alternatívát kínál. Az iparági szereplők azonban kétségeiket fejezik ki, hogy ez a módszer képes lenne teljes mértékben kiváltani a nitrogénalapú műtrágyákat.
Az elkövetkező hónapok döntő jelentőségűek lesznek az európai műtrágyaipar jövője szempontjából, miközben a szektor szereplői és a döntéshozók egyensúlyt próbálnak találni a gazdasági érdekek, az ellátásbiztonság és a fenntarthatósági célok között.
