Főoldal HírekÁllattenyésztés Állattenyésztők Napja 2024 – A hazai állattenyésztés helyzete

Állattenyésztők Napja 2024 – A hazai állattenyésztés helyzete

by Varga Sándor

A Kaposváron, a KÁN Egyetemi Napok keretében megrendezett IV. Állattenyésztők Napján Zászlós Tibor, a MÁSZ elnöke vitaindító előadást tartott, amely az állattenyésztési oktatás, a támogatási rendszer átalakulása és a digitalizáció nyújtotta kihívások köré szerveződött. A rendezvény célja az volt, hogy választ adjon az ágazat legfontosabb kérdéseire, mint például az oktatás helyzete és az elmúlt húsz év fejlődése a támogatási rendszerek terén.

Gyuricza Csaba, a MATE rektora kiemelte, hogy a 2004-es uniós csatlakozás jelentős változásokat hozott a magyar mezőgazdaság számára, különösen az állattenyésztés terén, hiszen ekkor kellett alkalmazkodni a Közös Agrárpolitika (KAP) szabályrendszeréhez. Az elmúlt két évtized tanulságai – eredmények és kudarcok egyaránt – elengedhetetlenek ahhoz, hogy a következő húsz év sikeres legyen. A rektor beszélt az állattenyésztés gyakran negatív megítéléséről is, amelyet az ágazatnak kell helyrehoznia. Pozitívumként említette, hogy az állattenyésztőmérnök-képzés iránti érdeklődés növekedett: míg korábban nem volt jelentkező, mára 80-100 fő csatlakozik évente a képzéshez, ami reményt ad a szakma jövőjére nézve.

„20 éve az EU-ban: a magyar állattenyésztés mérlege” – Zászlós Tibor előadása
Zászlós Tibor előadásában arra mutatott rá, hogy az uniós csatlakozás eleinte túlzott elvárásokat keltett, de az állattenyésztés számára kedvezőtlen volt az időzítés. Az ágazat már hanyatlóban volt, a SAPS-támogatások nem érkeztek meg a megfelelő helyekre, és a hazai piac védelme teljesen megszűnt. Ekkor a hazai állattenyésztés súlya gazdasági értelemben jelentéktelen volt, a baromfiágazaton kívül alig képviselt mennyiséget az uniós piacon. Az EU kibocsátásának mindössze 1-2%-át adta az ágazat.

Az utóbbi években azonban jelentős fejlődés történt: ma már a hazai állattenyésztés az uniós támogatások 3%-át tudja lehívni, ami pozitív irányú változást mutat. Javult a húsmarha-, juh-, tej- és sertéságazat versenyképessége is, amely jelentős előrelépésnek tekinthető. Zászlós kiemelte, hogy a 2011-es magyar EU-elnökség idejére elértük azt a szintet, ahol a KAP teljes kihasználása már nagymértékben az ágazaton múlott, és aktív szereplőivé váltak a stratégiai döntéshozataloknak. Szövetségek létrehozásával sikeresen teljesítették célkitűzéseiket, és egyre jobban eligazodnak a közös agrárpolitikai rendszerben.

Hatékonyság és támogatások
Zászlós Tibor az állattenyésztés hatékonyságát illetően rámutatott, hogy a felvásárlási árak alacsony szinten mozogtak, csak az uniós árak háromnegyedét érték el, és ez a helyzet kihasználatlan maradt. Az ágazatot a nem hatékony működés jellemezte, mivel jelentős tőkekivonás történt, és a szükséges fejlesztések elmaradtak. A mezőgazdasági hitelezés is komoly nehézségekbe ütközött: a vegyes és állattenyésztő gazdaságok nem kaptak hitelt, így az ágazat pénzügyi stabilitása megingott.

Az elmúlt évek során azonban ezek a problémák jelentősen enyhültek. Az állattenyésztés ma már hatékonyabban működik, és nagyobb eséllyel jut hozzá a támogatásokhoz. Zászlós szerint az uniós döntéshozatalban továbbra is sokszor politikai és gazdasági preferenciák előzik meg a szakmai szempontokat, különösen a zöld megállapodások esetében. Pozitív eredményként említette, hogy ma már a legtöbb állattenyésztési támogatási jogcím Magyarországon is elérhető, bár az informatikai fejlesztések hiánya továbbra is hátráltatja a Kifizető Ügynökség működését.

Tenyésztésszervezési támogatások
Zászlós Tibor kiemelte, hogy a tenyésztésszervezési támogatásokra méltatlanul kevés forrás jut, ami hosszú távon veszélyezteti a magyar tenyészállat-exportot és a jelenlegi kiváló genetikai állományt. A tenyésztési ellenőrzések és genetikai vizsgálatok megfelelő elvégzése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az állattenyésztés fejlődhessen és megőrizhesse a minőségi magyar tenyészállat-állomány versenyképességét.

Az ágazat jelenlegi kihívásai közé tartozik a környezeti fenntarthatóság, a biológiai sokféleség megőrzése, a digitalizáció és a Területi Monitoring Rendszer bevezetése. Zárszavában Zászlós hangsúlyozta, hogy az elmúlt húsz év kihívásokkal teli időszak volt, amelyben sokan lemorzsolódtak, de azok, akik kitartottak, a szakmai elkötelezettségüknek és szorgalmuknak köszönhetően sikerrel jártak.

0 hozzászólás
0

Kapcsolódó bejegyzések