Főoldal Hírek A klímaváltozás: tömeges napégés a kertészeti növényeken

A klímaváltozás: tömeges napégés a kertészeti növényeken

by Varga Sándor

Az idei évben több olyan zöldségfajon is megfigyelhető volt a napégés jelensége, amelyeken korábban soha nem fordult elő. Ez az új helyzet egyértelműen a klímaváltozás következményeire vezethető vissza.


Szélsőséges időjárási viszonyok hatása a növénytermesztésre

A 2024-es év tavasza bőséges csapadékkal indult, azonban ezt egy rendkívül forró, a meteorológiai mérések kezdete óta legmelegebb nyár követte. Az éves átlaghőmérséklet 23,8 °C volt, amely 2,7 °C-kal magasabb a 30 éves átlagnál. A csapadék mennyisége nem érte el az előző évek 60%-át, amely komoly hatással volt a növénytermesztésre.

Bár a zöldségfélék többsége öntözéses gazdálkodással termeszthető, az alacsony páratartalom és a légköri aszály még így is nagy megterhelést jelentett számukra. A 35 °C fölötti hőmérsékletek miatt a növények asszimilációja leállt, miközben az intenzív napsugárzás roncsoló hatása korábban nem látott károkat okozott.


A napégés problémája: túl sok fény és hőség

Téli és nyári fényviszonyok közötti különbségek

A téli időszakban a kertészek gyakran panaszkodnak a fényhiány miatt, amely kedvezőtlen hatással van a palánták fejlődésére és a termés minőségére. A nyári hónapokban viszont a túlzott fény jelent problémát, amint azt a 2024-es nyár is bizonyította.

Az öntözés és árnyékolás jelentősége

Korábban bizonyos zöldségfélék termeszthetők voltak öntözés nélkül is, azonban mára minden esetben az öntözés az eredményes termesztés alapfeltétele lett. Emellett a növények árnyékolása is egyre inkább elengedhetetlen technológiai elemmé válik.


Napégés: növényélettani tényezők és következmények

Fény és sugárzás hatása

A napégés kialakulásában a következő tényezők játszanak kulcsszerepet:

  • Fény minősége: A szórt fényt a növények jobban hasznosítják, míg a sugárzó fény nagy intenzitás esetén káros hatású lehet.
  • Fény erőssége és összetétele: A sugárzás intenzitása és az UV-sugárzás növekedése roncsolja a növényi szöveteket.

A fotoszintézis 50–100 W/m² (kb. 10 000 lux) intenzitásig növekszik, azonban 250–300 W/m² (25 000–30 000 lux) felett a folyamat megszűnik, és a növények károsodnak. A 2024-es nyár során több napon keresztül 30 000–40 000 lux feletti sugárzást mértek, amely súlyos károkat okozott a gyümölcsökben és zöldségfélékben.


Napégés tünetei és azonosítása

A napégés tünetei nem mindig könnyen felismerhetők, mivel összetéveszthetők különböző tápanyaghiányokkal vagy fertőző betegségekkel. Az alábbi jelek azonban tipikusak:

  • A sérülések aszimmetrikusan, a nap felőli oldalon jelennek meg.
  • A károsodás világos színű, besüppedt és száraz foltok formájában mutatkozik.

Fontos megkülönböztetni a napégést a mészhiányból eredő csúcsrothadás tüneteitől. Míg utóbbi a termés hegyén alakul ki, addig a napégés a termés napnak kitett oldalán jelenik meg.


A jövő kihívásai a kertészeti kultúrákban

A klímaváltozás következtében a növények termesztési feltételei alapvetően megváltoztak. A túlzott napsugárzás és hőség elleni védekezés – az öntözés mellett – az árnyékolás és a megfelelő termesztési technológiák bevezetését teszi szükségessé. Az éghajlati szélsőségekhez való alkalmazkodás kulcsa a folyamatos innováció és a kertészeti kultúrák fenntartható fejlesztése.

0 hozzászólás
0

Kapcsolódó bejegyzések