Különleges őshonos tenyésztési program, amely több mint egy évszázados álmot vált valóra
A magyar állattenyésztés újabb reménységgel gazdagodhat hamarosan. Egy évek óta zajló, gondos tenyésztői munka eredményeként a faluhelyi nyúl hivatalos elismertetése a végső szakaszához érkezett. A fajta létrejötte mögött álló szenvedély és szakértelem megtestesítője Brellos János rádi nyúltenyésztő, aki elkötelezett csapatával együtt dolgozik a különleges magyar nyúlfajta megteremtésén.
Évszázados álom beteljesülése
A faluhelyi nyúl koncepciója valójában 120 évre nyúlik vissza. Andrássovich Géza Magyar Királyi gazdasági főtanácsos fogalmazta meg először a víziót: „egy mezei nyúl színű, rövid lábú és fülű, igazi haszonállat” kitenyésztését, „mely mindenkinek való, aki komoly hús és gereznaproduktőrt keres”.
Ezt az alapgondolatot vette fel újra Földi Gyula mátranováki tenyésztő 2012-ben, majd 2016-tól Brellos János és kollégái folytatták a munkát. A fajta 2019-ben mutatkozott be először hivatalosan kiállításon, és ugyanebben az évben kérelmezték elismertetését a Magyar Galamb- és Kisállattenyésztők Országos Szövetségénél.
Egyedi jellemzők és identitás
A faluhelyi nyúl legmarkánsabb megkülönböztető jegye a színe. Míg a magyar óriás nyúl fehér alapokon nyugvó szürke színnel rendelkezik, addig a faluhelyi nyúl a mezei nyúlra jellemző vadas, vöröses szürkésbarna színt hordozza, amit a tenyésztők a sárga szín felhasználásával tartanak fenn.
„Az örökítőképletében az Y jelzés is szerepel, ami a cseres színárnyalatot jelzi, míg a szürkénél ez nincs a képletben,” – magyarázza Brellos János. A fajta neve is beszédes: a mátranováki Faluhely majorról kapta a nevét, amely a fajta bölcsőjének tekinthető.
Különleges az is, hogy míg a magyar óriás nyulat jogszabályok védik „nemzeti kincs” státuszban, addig a faluhelyi nyúl létét tenyésztői összefogás, közakarat biztosítja. A tenyésztők „telivér” faluhelyi nyúlnak tekintik azokat az egyedeket, melyek törzskönyvében szereplő ősök legalább 75 százaléka ebből a tenyésztői körből származik.
Közösség a fajta mögött
A fajta körül kialakult Palóc Óriásnyúltenyésztők Klubja nem csupán szakmai, hanem baráti közösség is. „A nyúlászkodás miatt barátkozunk és barátságból nyúlászkodunk,” – fogalmaz Brellos János, aki a fajtaklub vezetőjeként nem tisztségként, hanem szolgálatként tekint feladatára.
A klub rendszeres szakmai napokat, háziversenyeket és előválogatásokat tart, hogy biztosítsa a kiállításokra kerülő állatok kiváló minőségét. A tenyésztők közösen hozzák meg döntéseiket, és szigorú tenyésztői fegyelmet tartanak.
Családi hagyomány születik
Brellos János családjában a nyúltenyésztés már többgenerációs tevékenységgé vált. Lánya, Veronika 11 évesen az ország legeredményesebb tenyésztője lett 2024-ben az Alaszka fajtájú nyulakkal. Fia, Levente a faluhelyi nyúl mellett most egy új középtestű fajtával is foglalkozni kezdett.
„Együtt dolgozunk, együtt fejlődünk – ez a mi családunk titka,” – összegzi a sikeres nyúltenyésztő.
A COVID-járvány és a madárinfluenza miatti kiállítási nehézségek ellenére a faluhelyi nyúl tenyésztői kitartóan dolgoznak azért, hogy ez az új magyar fajtajelölt méltó helyet foglalhasson el a hazai és nemzetközi nyúltenyésztés palettáján.
Forrás: Agroinform.hu
