Történelmi beruházás indult az aszályos térség megmentésére – a Kvassay-zsilip felújítása és új szivattyútelep alapjaiban változtathatja meg a régió vízgazdálkodását
Fordulóponthoz érkezett Magyarország vízgazdálkodása: a hagyományos árvízvédelemről áttérve a víz megtartására és visszajuttatására koncentráló új stratégia veszi kezdetét. A „Vizet a tájba!” program keretében induló 67 milliárd forintos beruházás különösen a hosszú évtizedek óta vízhiánnyal küzdő Homokhátság számára jelenthet megváltást.
Paradigmaváltás a vízgazdálkodásban
V. Németh Zsolt, az Energiaügyi Minisztérium vízügyi államtitkára a hajósi duzzasztónál tartott sajtótájékoztatón kiemelte: az új korszak már nem csupán az árvizek elleni védekezésre fókuszál, hanem a víz táji rendszerekbe való visszajuttatására is.
Az elmúlt évtized során mintegy 170 milliárd forint értékű beruházás valósult meg e célból – a Mosoni-Duna, az Ős-Dráva és a debreceni Civaqua-program keretében. A Homokhátság számára azonban a Kvassay-zsilip felújítása és az új szivattyútelep építése jelenti a legjelentősebb projektet, amely alapjaiban változtathatja meg a térség vízgazdálkodását.
Évtizedes probléma, végre megoldással
Bányai Gábor kormánybiztos szerint a Homokhátság hosszú ideje szenved a vízhiánytól, amelyet az utóbbi évek felgyorsult klímaváltozása tovább súlyosbított. A Kvassay-zsilip átadása az első lépést jelenti ahhoz, hogy a Duna vize elérje ezt a magasabban fekvő térséget.
A stratégiai cél a Duna és a Tisza vízrendszereinek összekapcsolása, amely pótolhatja a folyamatosan csökkenő felszín alatti vízkészleteket. A fejlesztés Hajós, Császártöltés, Kéleshalom, Kunfehértó, Harkakötöny és Kiskunhalas térségét érinti, ahol különösen kritikus az ökológiai vízigény kielégítése.
A kormánybiztos optimizmusát fejezte ki azzal kapcsolatban, hogy az első ütemben rendelkezésre álló 67 milliárd forintból megvalósulhat a 11 ezer négyzetkilométeres terület vízpótlása.
Műszaki megoldások és időzítés
Font Sándor országgyűlési képviselő emlékeztetett arra, hogy a vízhiány problémája már a kilencvenes évek óta napirenden van, de eddig nem született végleges megoldás. A jelenlegi projekt előnye, hogy már rendelkezésre állnak a szükséges engedélyek is.
Telkes Róbert, az Alsó-Duna-völgyi Vízügyi Igazgatóság vezetője ismertette a műszaki részleteket: a hajósi duzzasztótól egy kilométerre szivattyútelepet építenek, ahonnan a vizet a 45 méterrel magasabban fekvő Kéleshalomba emelik. Ott egy egymillió köbméteres tározóban gyűjtik, és onnan osztják szét a térségben.
Fokozatos bővítés tervben
A projektet folytatva a Duna-völgyi-főcsatornán egy újabb duzzasztó is épül majd, amely a vízszint emelését szolgálja. A korábban belvízveszélyes területek – mint az őrjegi térség – immár a víz visszatartását és elosztását fogják szolgálni, demonstrálva a vízgazdálkodási szemlélet teljes átalakulását.
Az előzetes modellezések szerint a homokhátsági vízpótlás első ütemében másodpercenként 3 köbméter víz juthat a térségbe. A kapacitás később akár 18 köbméterre is növelhető, amennyiben megvalósul a Fajsz térségében tervezett vízkivételi mű.
Régió megújulásának kezdete
A projekt nemcsak műszaki, hanem gazdasági és társadalmi szempontból is áttörést jelenthet a térség számára. A vízhiány évtizedeken át visszafogta a régió fejlődését, korlátozott mezőgazdasági lehetőségeket és ökológiai problémákat okozott.
Az új vízgazdálkodási rendszer nemcsak a jelenlegi problémák megoldását ígéri, hanem hosszú távon megalapozhatja a Homokhátság fenntartható fejlődését, új perspektívákat nyitva a mezőgazdaság, a turizmus és az életminőség javítása terén.
