Főoldal Kiemelt Cirok: több, mint kukoricapótló

Cirok: több, mint kukoricapótló

by Agrármédia

Az elmúlt években folyamatosan nőtt a cirokfélék termőterülete Magyarországon. Az évente mintegy 20 ezer hektáron – elsősorban takarmányozási, kisebb arányban élelmiszeripari célra – vetett növénycsoport termesztése a jövőben újabb lendületet vehet, ugyanis a hírek szerint az Európai Unió is támogatni fogja a gazdálkodókat.


Európa több mint háromszáz ciroktermesztéssel foglalkozó szakembere nemrégiben Bukarestben tanácskozott, ahol összegezték a feltörekvő ágazat helyzetét. A rendezvény legfontosabb híre az volt, hogy Brüsszel is támogatni fogja a cirokfélék termesztését, és ez a hazai gazdálkodók számára is nagyobb lehetőségeket teremthet, mondta Feczák János, a Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács elnökségi tagja.

  • A cirokfélék viszonylag kevéssé ismert, de nagyon jó termőképességű növények – hangsúlyozta Feczák János. – A szubtropikus, a vizet jobban hasznosító cirokfajták a kukoricához képest könnyebben, kedvezőbb költséggel termeszthetőek, és különösen aszályos években képesek kiugró teljesítményekre. Termésátlaguk tekintetében a kukoricával azonos mennyiség realizálható azonos körülmények mellett, az új nemesítésű intenzív hibridekkel pedig akár 12 tonna is betakarítható egy hektárról. Az elmúlt évben a szántóföldi növények szinte mindegyike kiválóan teljesített, a cirok is meghozta a saját kiválónak mondható termésátlagait, de a különbség nem volt annyira kiugró, mint egy csapadékszegény évben.

A világ ötödik legnagyobb gabonanövényének vetésterülete Magyarországon is folyamatosan növekszik, ma mintegy 20-22 ezer hektárra tehető. Ennek harmadán silócirok és szudáni fű terem, kétharmadán pedig az elmúlt években jelentősen felfutó szemescirkot termesztenek a gazdálkodók. Az évente betakarított 45-50 ezer tonna mennyiségből 30-40 ezer tonnát – főként Belgiumba, Hollandiába és Skandináviába – exportálnak. A termesztés mennyisége tekintetében Európában első helyen Franciaország áll, a második Olaszország, Magyarország pedig a harmadik. Világszinten az USA, Nigéria és India áll az élen.

Feczák János szerint a piacon is jelentős igény mutatkozik a korszerű hibridekre, ma már ezeket érdemes vetni. Mivel az új nemesítésű modern hibrideknek nincs vagy nagyon alacsony a tannintartalma, így az állattenyésztésben is jól hasznosíthatóak. Ázsiában például a legnagyobb baromfitakarmányt képezik. A tanninmentes cirokkal száz százalékban ki lehet váltani a kukoricát. A növény bioetanol gyártásához, biogáz előállításához is felhasználható. A cirok beltartalmát tekintve az árpához hasonlít, magas a fehérje és az ásványi anyag tartalma. Ma már egyre növekvő mértékű felhasználás tapasztalható az élelmiszeriparban is. Fokozódik az érdeklődés a magyar vonatkozású Pop Cirok és cirok liszt iránt, mely utóbbi a gluténmentes élelmiszerek fontos alapanyaga lehet.

  • A magyar piac legnagyobb gondja a kiszámíthatatlanság. Jelenleg nincs olyan vállalkozás, amely a készleteket finanszírozná, így előfordulhat, hogy a hirtelen megnövekvő igények kielégítésére nincsenek azonnal mozgósítható nagyobb volumenű vetőmagkészletek. A bukaresti konferencia legfontosabb üzenete, hogy a szakma összefogott a szektor fejlődése érdekében. E mellé támogatás is lesz az unió részéről, de sokat kell még dolgozni a szemléletformálás terén, hogy az agrárium szereplői és a szélesebb társadalom is megismerje e fontos növények világszinten már ismert és felhasznált előnyös tulajdonságait.

Kapcsolat:

Szellő Gábor

KRQ Communications

E-mail: szello.gabor@krq.hu

Telefon: 30/7498810

Az 1993-ban alakult Vetőmag Szövetség Szakmaközi Szervezet és Terméktanács (VSZT) fő feladatai közé tartozik többek között az ágazattal kapcsolatos javaslatok kidolgozása, információk szerzése, feldolgozása és ismertetése, valamint törvényben rögzített jogainak gyakorlása, kötelezettségeinek betartása, betartatása. A VSZT feladata továbbá: a növénynemesítők, vetőmag-szaporítók, feldolgozók és forgalmazók termelési és piaci magatartásának országos szintű összehangolása, részvétele az államigazgatási szervek munkájában, döntés előkészítésekben, véleményezésben. A VSZT nonprofit szervezet, tagsága magában foglalja a nemzetközi cégeket, mezőgazdasági nagyüzemeket, az agrárkutatás, növénynemesítés intézményeit és jelentős számú magángazdaságot.

0 hozzászólás
0

Kapcsolódó bejegyzések