Főoldal HírekEgyéb Miért az ökológiai gazdálkodás az egyetlen járható út az emberiség számára?

Miért az ökológiai gazdálkodás az egyetlen járható út az emberiség számára?

by Agrármédia

Kelet Kapuja – a VIII. Földész Fórum egy szakember kritikájával

Az Agrár Marketing Centrum (AMC), a Keleti Ökotermesztők Egyesülete, valamint az Ökológiai Termék Előállítók Klasztere közös szervezésében került sor a VIII. „Földész Fórum„ rendezvényére 2017. január 27.-én, pénteken, Budapesten, az Agromash-Expón, az AMC Pavilonjában.

(Az eseményről Nagy Ilona, Központi Biológiai Klub, készített publikációt, amelyet Professzor Dr. Bardócz Zsuzsa, az MTA doktora, biokémikus, egyetemi tanár lektorált.)

 

 

Erdély, Kárpátalja, Vajdaság, Felvidék, Greenpeace, termékgazdák és szaktanácsadók 2017. január 27.-én a VIII. Földész Fórumon.

ANDRÉ RIEU, az egész világon, így Budapesten is koncertező hegedűművész és karmester vezényletével a zeneirodalom legszebb dallamainak felidézésével kezdődött el a VIII. Földész Fórum, egész napos előadássorozattal, a szakma legrangosabb képviselőinek részvételével, az AMC sátor külön e célra művészien kialakított üléstermében. A rendezvényt Dr. Ratkos József Egyesületi Elnök úr nyitotta meg.

Dr. Ratkos József

A rendezvény mottója a „Miért az ökológiai gazdálkodás az egyetlen járható út az emberiség számára?”

Tudjuk, hogy az emberiség léte a földfelszín legfelső néhány deci/centiméter vastagságú élő talajrétegétől függ. Ezért is kereste az ember mindig létviszonyainak, így termésének javítását a természetben fellelhető anyagoknál, mint pl. a tufa, az alginit, a diatóma, stb., valamint próbálja a talajt javítani szerves biológiai anyagok segítségével, baktérium készítményekkel, talajtakaró növények használatával, kettős vetéssel, vagy a biodinamikus módszer átvételével, felhasználásával.
A múlt század a műtrágyák bevezetésével, új fizikai és kémiai módszerek bevezetésével változtatta meg a mezőgazdasági termelést. A vegyipar legújabb vívmányait felhasználva, a herbicideket, fungicideket és inszekticideket, általánossá vált a kemikalizáció, és a gépipar technikai fejlődése következtében általánossá vált a gépek használata a nagygazdaságokban. E változásokat nem követte az ember fizikai és tudati fejlődése.

Dr. Roszik Péter egyetemi docens, a Magyar Biokultúra Szövetség alelnöke nem véletlenül, és éppen ezért választotta előadása témájául a rendelkezésre álló elemek összehangolt alkalmazását az ökológiai gazdálkodás növényvédelmében.

Századunkban nagy előrelépést tettek a biológiai- és a mikrobiológiai tudományok. Eredményeik felé fordulás megváltoztatta világlátásunkat, és befolyásolja életünket, mint ahogy hatást gyakorol a mindent átható rendre /Grandpierre/.
A természet – és ezen belül az ember – elérte tűrőképességének határát a mindenütt jelen lévő szennyeződések elviselésére. Ezt mutatják a környezeti katasztrófák, a rossz halálozási mutatók, a különféle betegségek, a rák, a degeneratív- és keringési betegségben szenvedők számának állandó emelkedése. Ezekben sajnos vezető helyen állunk a világban. Ezek jó része egyértelműen a szennyezett talajból származó élelmiszerek és víz következménye.

Orbán Miklós, LAM Alapítvány, Illyefalva, Végh József Klaszter elnök „Életműért” oklevelet adnak Prof. Dr. Bardócz Zsuzsának, az MTA doktora, biokémikus tanár.

Professzor Bardócz Zsuzsa biokémikus egy érdekes számadattal szolgált:
Mi, emberek, szuperlények vagyunk. Nagyszámú mikróbának (baktériumnak, vírusnak, élesztőnek) adunk otthont. Ha emberi sejtjeink számát 10 %-ban jelöljük meg, akkor ehhez még 90 % mikróba csatlakozik, lényünk ez a nagyobbik hányada a mikrobiótánk. Két olyan agyunk van, amellyel a környezetünket érzékeljük, az első a fejünkben lévő, míg a második a bélrendszerünk, a benne élő mikrobiális közösséggel. Ugyan a glifozát nevű gyomirtó nem hat emberi sejtjeinkre, de mégis rendkívül veszélyes az egészségünkre parányi dózisban is, mert megöli mikrobiotánk egyes tagjait. Az egyensúly felborul, és egészségünk súlyosan károsodhat a glifozát hatására, mivel minden mindennel összefügg. A glifozát mennyisége a környezetben világszerte kimutatható, bekerül a szervezetünkbe, benne van az ivóvízben, a borban, a sörben a gabona, a szójában a nagymértékű glifozát felhasználásból eredően, és mérgezi a szervezetünket. Ilyen esetben a sejtek rossz terv alapján kezdenek el működni.

 

ÉLETMŰÉRT

 

A toxikológusok megvizsgálták a glifozát hatását az élővilágra, és 13 olyan okot találtak, amely alapján a szer azonnali kivonását javasolták, de ez sem az EU-ban, sem Magyarországon a mai napig nem történt meg.
Műszeres vizsgálatok alapján bizonyítottan kimutatható, hogy társadalmunk polgárainak egy év alatt 2.8-3.0 kg vegyszer jut a szervezetébe. Ugyanakkor az a jelenség is tapasztalható főleg monokultúrában termesztett növényeknél, hogy elsilányosodnak, bennük a károsító anyagok és a növényvédő szerek maradványai, mint a PCP, dioxin, stb. feldúsulnak, míg a fuzárium toxin, vagy bomlástermékei a szervezetbe kerülő élelmiszeradalékokkal, a gyógyszerekkel és az antibiotikumokkal irányíthatatlan és követhetetlen folyamatok beindulását eredményezik.

Szakemberek várták az érdeklődőket.

A biogazdálkodás, mint eszme, amelyre jellemző a veszélyes vegyszerek és a műtrágya használata nélküli gazdálkodás, meg kell, hogy kapja az elismerést és kiemelt támogatást, mert ez a vegyszeres, iparszerű gazdálkodással szembeni, egyetlen, fenntartható alternatíva. Megérdemelt helyét azzal is ki kell, hogy vívja, hogy megoldást kínál a globális szociális-, gazdasági- és környezeti válságra, amely bolygónkat sújtja, és amit még a klímaváltozás is súlyosbít – idézek Dr. Rodics Katalin Greenpeace agrár kampány felelős mondanivalójából.

Nemcsak szép és finom, de egészséges is!

Előadásához csatoltan kerültek szétosztásra a Greenpeace kiadványai (az Ökológiai gazdálkodás – Egy emberközpontú élelmezési rendszer hét alapelve – BIO NEM CSAK ETET, TÁPLÁL IS -) oldalról foglalja össze a bioételekkel kapcsolatos tudnivalókat, míg az Európa növényvédőszer függősége – Hogyan teszi tönkre környezetünket az iparszerű mezőgazdaság? című tudományos füzet megállapításai iránymutatásként és cselekvési tervként is szolgálnak.

 

A jó árunak is kell a tanúsítvány

A biológiai mezőgazdálkodás több síkon is megteremtette elméleti és gyakorlati hátterét, képes ellenőrzött, jó minőségű és teljes értékű zöldség, gyümölcs, gabona és mag előállítására, melyeknek nagy az enzim, vitamin tartalma, frissességét és beltartalmi értékét tekintve értékes táplálékot nyújt a fogyasztók részére, amelyet a társadalom minden tagja jogosan elvár.

Ezzel szemben a konvencionális termékeknél hiányzik az alapanyag tanúsítás, kisebbek a követelmények, cél csak a mennyiségi mutatók emelése, és nem a minőség irányába történő elmozdulás jelenik meg, elvész az élelmi érték, a hitelesség – hogy lényegére utaljak Dr. Márai Géza c. egyetemi docens úr, az Ökológiai Egyesület elnökének előadására.
Az öko/biológiai gazdálkodás lényegében tiltakozást jelent a mezőgazdálkodás iparosítása ellen. A lakosság tudatformálásának érdekében új szemlélet kialakítása szükséges a civil szervezetek bevonásával.
Nem csak az egészségtudatos táplálkozásra, hanem a természet újbóli megfigyelésére, monitorozására is szükség van.
A világkereskedelem a szállítás oldaláról is veszélyt jelent, mert a behurcolt kártevők száma nő. A hasznos, élő szervezetek elterjedésének segítésére, az okszerű káros hatások megelőzésére, a már kidolgozott védekezési stratégiák és egyéb technológiák használata mellett segítenek a növénytársítások, a virágzó szegélyektől a zöldítések használatáig. A környezet barátságosabbá tétele, a sövények ültetése, az árkok, a csapdák, a hernyóövek, a gyógynövények alkalmazása és a kíméletes talajművelés minél szélesebb körben való elterjesztése mellé kell állni széles társadalmi szinten. Az oktatást kezdjék az óvodás kortól, a társadalom tagjai pedig életük során folyamatosan fontos feladatuknak tekintsék az egészséges és derűs, elpusztíthatatlan élni akarást, az életelv növekedését a Kárpát-medence embere számára is.

mi szem s szájnak ingere…

Az állattartás területén is gond nélkül kiküszöbölhető a fehérjék túletetése, lehetséges a GMO takarmányok elkerülése, a káros antibiotikum használat és a többi ártalom kizárása. Az előadás bemutatta pl. a strucctenyésztés előnyeit, érdekességeit.

A határon túli résztvevők előadásai újból nyilvánvalóvá tették, hogy a Kárpát-medence egyetlen természeti és termelési egység.
Nagyon jó érzés volt az ipari kender újratermeszthetőségéről hallani. Szerintem sokirányú felhasználhatósága miatt a könnyűipar számos ágának újraindítását és fejleszthetőségét vetíti előre ez a magyar talajviszonyokat kedvelő, őshonos növény.
A biotermékek feldolgozásához kapcsolható feldolgozóipar kíméletes technológiák alkalmazásával képes jó és előnyös táplálékot nyújtani a gyermekkortól, a késő időskorig. A gyermeknek 3 éves koráig a kiválasztó szerve olyan gyenge, hogy eddig a korig lehetőleg csak vegyszermentes, bio-táplálékot szabadna fogyasztania ahhoz, hogy egészséges növekedése, fejlődése biztosítva legyen.

Elhangzottak a bio-kereskedelem utat kereső próbálkozásai, az, hogy hogyan lehetne a keresletet a kínálattal összekapcsolni. Sajnos a kereskedelmi média, elsősorban a TV, e téren nem tölti be elvárt szerepét.

Elindulhatott viszont a részben hagyományokra épülő, támogatásos formában működő átállási program. Ennek célja, hogy a 2014-20-as években teljesüljön az időszakra előirányzott területnövekedés az öko/biológiai művelés területén, szerényen megnövelve a területi arányt. Jó lenne, ha a gyepen kívül minél többen ismernék fel az árutermelés jelentőségét az önellátáson túl. Ehhez külső támogatás is szükséges minden szinten, az oktatástól a termékek piacra jutásáig.
Nincs semmi akadálya annak sem, hogy a másféle, nagyüzemi vegyszeres gazdálkodást folytató oldal felismerje, hogy a végtelenségig úgy sem halasztható a hibás, környezetnek és egészségnek ártó technológiák megtartása. A világ tudatosságának fejlődése és az élet maga elemi módon kiköveteli ezt a felismerést, követeli a változást, vagy változtatást, az önkontrollt. Melyik sebésznek jutna ma eszébe fertőtlenítés nélkül operálnia? Pedig Semmelweis Ignác idejében még harcolni kellett érte!
Most nekünk kell Földanyánkért harcolni. Ne a konvencionális termesztéshez jusson a támogatások túlzó hányada, hanem az egészséget és minőséget biztosító öko/bio mezőgazdálkodókhoz!

Az AMC sátor látogatói gyakran meg-megálltak belehallgatni az előadásokba, mely minden részletében kitűnő, információban gazdag volt és az új ismereteket nagyszerűen foglalta össze.

Köszönet a Szervezőknek, hogy részvételemhez ingyen belépőt biztosítottak, és köszönetet mondok a bőséges és finom ellátásért!

Eredményes munkát kívánok kedves Mindnyájuknak!

Álljon itt befejezésül egy idézet a kiadványból: Az étel, élet.

Az táplálja testünket, amit megeszünk. Ez élteti kultúránkat. Ez adja közösségünk erejét. Ez határozza meg talán minden másnál jobban, hogy kik is vagyunk valójában – mi emberi lények.

 

Szerző: Nagy Ilona
Központi Biológiai Klub

Lektorálta: Professzor Dr. Bardócz Zsuzsa
biokémikus, akadémikus, miniszteri tanácsadó

Fotók: Nádasi Zoltán

0 hozzászólás
0

Kapcsolódó bejegyzések