Főoldal Kiemelt Lucerna – Tessedik öröksége

Lucerna – Tessedik öröksége

by Agrármédia

A lucerna jelentősége és telepítésének (vetésének) szempontjai

A lucerna termesztését Magyarországon Tessedik Sámuel honosította meg 1768-ban. A fenntartható gazdálkodás fontos pillangós növénye, növeli a talajok termékenységét, mert gyökérzete nitrogénben és – feltörés után – szerves anyagban is gazdagítja a talajt. A vele szimbiózisban élő Rhizobium baktériumok évente 60-80 kg légköri N-t kötnek meg hektáronként. Mélyre-hatoló gyökérzete révén (20 m-re is lehatol) kalciumot, káliumot és foszfort hoz fel, gazdagítva ezzel a felső termékeny talajréteget. Elővetemény értéke azonos egy közepes adagú istállótrágyázással. Víz- és szélerózió (defláció) ellen védi a talajt, mivel állandó fedettséget biztosít egész évben és több éven keresztül, továbbá erőteljes, a felszínhez közel dúsan elágazó – főként a tarkavirágú fajtáknak – gyökérzete átszövi a talajt. Zöldtermése etethető hagyományosan zölden és renden szárítva szénaként, szilázs, szenázs és szárítmányok (lucernaliszt és granulátum) formájában. Kedvező táplálkozás-élettani hatása miatt humán célú fogyasztása (lucerna kapszula, lucernacsíra) is terjed. A lucerna igen fontos növény a környezetbarát és fenntartható termesztésben, ahol, mint pillangós növény, jelentős mennyiségű Nitrogén tápanyaggal gazdagítja a talajt. A magyar lucernafajták kiváló tulajdonságaiknak köszönhetően külföldön is versenyképesek és így vetőmagjuk keresett egész Európában.

A lucerna termesztése az utóbbi években a világon 35 millió ha körüli, kicsi ingadozással. A világ minden részén termesztik, a földrészek közül Észak-Amerikában, az országok között pedig az USA-ban termesztik a legtöbb lucernát. Európa minden országában megtalálható.  Magyarországon 2010-től 135 ezer ha körül mozgott a területe, 2016-ban viszont 195 ezer ha-ra emelkedett, míg 2017-ben pedig elérte a 200 ezer ha-t, amely 2018-ban és 2019-ben is további kismértékű növekedést mutatott – sajnos nem az állatlétszám emelkedése, hanem a növényre adott támogatások miatt – ami indokolt is!

Magyarországon legjelentősebb a Kékvirágú lucerna, majd ezt követően a Tarkavirágú. A tarkavirágú (homoki) lucerna fajták elsősorban a felszínhez közel dúsabban elágazó gyökérzetük révén igénytelenebbek, jobban hasznosítják a talaj kisebb tápanyag-és/vagy vízkészletét, ezért inkább a kitettebb, gyengébb területeken – főleg homokon – terjedtek el, de az újabb fajták a jobb termékenységű talajokon is versenyképesek a kékvirágú fajtákkal. A Nemzeti Fajtajegyzékben 2019-ben (1. táblázat) 24 fajta van regisztrálva– csak ezek termesztése javasolható, mivel az itt szereplő (zömében magyar nemesítésű fajták) 4 éves gazdasági értékvizsgálatukat megállapító kísérletekben (az ország több Fajtakísérleti Állomásán) bizonyították, hogy Magyarországon kifagyás veszélye nélkül, biztonságosan termeszthetők és jó minőségű (takarmányértékű), nagy termésre képesek. Nagy kiterjedésű homokvidékeink (Nyírség, Somogyi Dombvidék, Duna-Tisza közi Hátság) fenntartható hasznosítására a tarkavirágú típusú ’homoki’ lucerna fajták a legalkalmasabbak. (lásd 1. ábra)

A lucerna telepítés előtti agrotechnikája és telepítés (vetés) szempontjai

A lucerna a talajjal szemben igényes növény. Mély termőrétegű, jó vízgazdálkodású, meszes, vagy közömbös kémhatású talajon díszlik jól, de a kisvárdai nemesítésű (savanyú homoktalajon, több évtizedes szelekció) tarkavirágú típusú fajták a gyenge termékenységű (homok) és gyengén savanyú kémhatású talajokon is eredményesen termeszthetők. Erősebben savanyú talajokon indokolt a telepítés előtti meszezés – legalább 2 to/ha meszezőanyag kijuttatása. Érzékeny a talajvíz ingadozására, ezért 2 m alatt legyen a talajvízszint és kerülni kell az időszakos vízborítású területeket, “a lucerna nem bírja a lábvízet”. Addig ne kerüljön önmaga után, ahány évig termesztésben volt. Kedvezőtlen előveteményei a pillangósvirágú növények, ezek kivételével a lucerna nem különösebben érzékeny az előveteményre. Az elővetemény megválasztása nagyban függ a telepítés idejétől (nyárvégi, tavaszi), leggyakoribb előveteménye a nyár végi telepítés előtt az őszi kalászosok. Az elővetemény megválasztásakor fontos szempont, hogy utána igen jó minőségű magágy legyen készíthető (aprómag). Fajlagos tápanyagigénye: N – 2,6 kg, P2O5 – 0,7 kg, K2O – 1,5 kg, Ca – 3,0 kg, MgO – 2,5 kg/100 kg szárazanyag, amelyből vetés előtt 30-50 kg/ha N-hatóanyagot ki kell juttatni (kezdeti fejlődést elősegítő „starter” N trágya, mivel még nem működik a Rhizobium szimbiózis). A CaCO3 – 2 t/ha (gyengén savanyú talajon), savanyú kémhatású talajokon többet is lehet telepítés előtt. P2O5 – 150-200 kg/ha és K2O – 240-280 kg/ha mennyiség az élettartamra (4-5 év), amelyből (talajvizsgálat alapján) legalább ¼ – ét vetés előtt, vagy a teljes mennyiséget. Mg – trágyázás eredményes lehet egyes Mg – hiányos – főként savanyú homoktalajokon – talajokon, ilyenkor célszerű telepítés előtt dolomitot kijuttatni. Istállótrágya használata nem javasolt, mert erős a gyomosító hatású. Vetéséhez aprómorzsás, ülepedett magágyat igényel, annak érdekében, hogy a lucerna sekély vetést igénylő apró magja (2 g ezermagtömeg) gyorsan és biztosan kikeljen. Nyár végi telepítéskor fontos, hogy minél gyorsabban és jól végezzük el gabonák után a tarlóhántást, és rendszeresen végezzünk tarlóápolást, amivel biztosítjuk a jó minőségű szántás feltételeit. A mélyszántás után az egyenletes sima talajfelszín kialakítása nagyon fontos. A szántást a vetés előtt legalább 3-4 héttel szükséges elvégezni, majd elmunkálni, hogy a talaj a vetésig kellően ülepedett, tömör, rögmentes legyen. A nyár végi vetés optimáli ideje: augusztus közepe és szeptember közepe között – fajtától és annak fagyérzékenységétől, télállóságától függően.

A tavaszi telepítés időpontja: március 20 – április 15 között.

 

A lucerna tavaszi tiszta (takarónövény nélküli) telepítése javasolt. Tavaszi telepítés biztonsága a csapadék nagyobb valószínűsége miatt általában jobb és a kifagyás kockázata elhanyagolható. A nyárvégi telepítés előnye a következő évi nagyobb termés és kisebb gyomosodás. Ennek ellenére csak akkor válasszuk a nyárvégi telepítést, ha a talajban a keléshez szükséges nedvességet biztosítani tudjuk (vízmegőrző talajművelés, öntözés). Önmagában történő (tiszta) telepítés esetén nemcsak a telepítés biztonsága, de a lucerna várható termése is növelhető. Öntözetlen, csapadékszegény körülmények között és nyárvégi telepítés esetén minden esetben takarónövény nélkül vessük a lucernát. Tavaszi takarónövényes telepítés (pl. zabbal) deflációnak (szélerózió) kitett területeken indokolt, hogy megvédje a sekélyen vetett lucernát (magot) a szél általi elhordástól. Takarónövény nélküli, tiszta telepítés esetén egyenletesebb és optimális növényállományt érhetünk el, míg takarónövényes vetéssel ritkább lesz a lucerna és az értékes terméskiesést a takarónövény termése sem pótolhatja. A lucerna tiszta telepítése általánosan javasolható nemcsak nyárvégi, de tavaszi telepítésben is. Vetési paraméterek: vetőmagmennyiség 20 kg/ha (8-10 millió csíra), vetésmélység 1,5-2 cm, gabona sortávolságra (12-15 cm) – és ami még nagyon fontos: ‘két henger közé vetni’ – azaz vetés előtt tömör, aprómorzsás magágyat készíteni  és vetés után is hengerezni – a gyors, egyöntetű és biztos kelés érdekében!

Dr. Kruppa József

Dr. Kruppa József

címzetes egyetemi tanár

 

 

 

 

 

 

  1. táblázat.

Lucerna Nemzeti Fajtajegyzék (2019)

(forrás: Nébih)

 

Fajták

megnevezése

Fajtaoltalom
Anna 
Eride 
Expressz 
Ginebra 
Glen 
Hunor 40 
Jozsó 
Julianna 
Klaudia 
KM Gyöngy 
KM NorbertSZTNH
Lilly 
OlimpiaSZTNH
SolarSZTNH
Szarvasi  AS 1 
Szarvasi  AS 3 
Szarvasi  AS 5 
Szarvasi  AS 6 
Szarvasi KingaSZTNH
Szarvasi Mary 
Szentesi róna 
Tápió 
Tápiószelei 1 
Viktória 

 

  1. ábra. Olimpia – tarkavirágú típusú (fajhibrid) lucernafajta

 

0 hozzászólás
0

Kapcsolódó bejegyzések