Főoldal Kiemelt Kérdések és válaszok a mezőgazdaságban keletkező aszálykárok rendezésének lehetőségeiről

Kérdések és válaszok a mezőgazdaságban keletkező aszálykárok rendezésének lehetőségeiről

by Agrármédia

A 2018-as év a végletek éve volt. Az ország némely részén nem volt hiány csapadékban, míg nagyon sok felé megtapasztalhatták, hogy milyen érzés várni és várni az esőt. De vajon a jövő esztendő jobb lesz-e ezen a téren? Hogyan kezdjünk neki a termelésnek? Beszélgetőtársam Dr. Csipkés József mezőgazdasági biztosítási szakértő.

Lesz aszály vagy nem?

Biztosan lesz! Évek óta folyamatosan csökken a talaj vízkészlete. A Nemzeti Éghajlatváltozási Stratégia előrejelzése alapján 2050-re az éves csapadék mennyisége 10 %-al csökken, a nyári napok száma 20 nappal nő, a hőségnapok számának további emelkedése mellett. A talajban tárolt vízkészlet az ország jelentős részén az őszi vetésű növények keléséhez sem elegendő, ezért bármilyen kisebb csapadékmentes időszak esetén aszálykárral számolhatunk. Azt hiszem az idei év után azt sem kell magyarázni, hogyan következik a tél után a nyár.

Mikor is következik be az aszály?

Az aszály fogalmát jogszabály határozza meg. E szerint az aszály akkor következik be, ha fő szabály szerint 30 egymást követő napon a csapadék mennyisége 10 mm alatt marad és ez a termelőnek kárt okoz. Ez egy objektív adat, a meteorológiai szolgálat állapítja meg, hogy az adott területen bekövetkezett-e az aszály. E mellett a fő szabály mellett aszály következik be abban az esetben is, ha 30 napon belül a csapadék mennyisége meghaladja a 10 mm-t, de nem éri el a 25 mm mennyiséget és a napi átlaghőmérséklet 15 egymást követő napon belül meghaladja a 31 °C -t. Ez utóbbit kimondani is szörnyű, de sajnos nagyon is elképzelhető. Gondoljunk csak arra, hogy az idei nyáron számos európai országban tartósan napi 40 °C-t meghaladó hőmérsékletek alakultak ki.

Mit tehetnek a termelők az aszálykár csökkentés érdekében?

Alapvető, hogy a helyes agrotechnika, az optimális növénykondicionálás segít a növényeknek a túlélésben. Sokan a növényi stressz csökkentését különféle anyagok felhasználásával igyekeznek elérni. Ezek plusz költséget jelentenek.

De vajon mennyire hatékony ez a költségtöbblet?

Úgy gondolom, hogy az aszálykárok csökkentésének a leghatékonyabb módja díjtámogatott növénybiztosítások kötése.

Miért éri meg a díjtámogatott növénybiztosítást választani?

A díjtámogatott növénybiztosításokat az állam biztosítási típustól függően, de legfeljebb 65 % mértékben támogatja.

Mennyibe is kerül a gazdálkodónak ez a biztosítás?

Az állami támogatást figyelembe vételével elmondható, hogy kalászosok esetében 3-4 ezer Ft/ha, kukoricánál, napraforgónál ez 5-6 ezer Ft/ha.

Mit jelent ez a gyakorlatban?

Ez azt jelenti, hogy aszálykár esetén az 5-6 ezer Ft. ráfordításával közel 100 ezer Ft. többletbevételt érhetünk el hektáronként.

Az eddigiekben kizárólag az aszály okozta károk elleni védekezésről beszéltünk. De milyen más kockázatokat kezel a biztosítási rendszer?

Fontos tudni, hogy az aszály okozta károk mellett a biztosítás kiterjed valamennyi, a mezőgazdaságra jellemző kockázatokra, így többek között a jég, a vihar, a felhőszakadás, a fagyok, stb. okozta károkra is.

A díjtámogatott biztosítások önállóan kezelik a mezőgazdasági kockázatokat?

Lényegi kérdés, hogy a díjtámogatott biztosítások a kötelező állami kárenyhítéssel egy összetett rendszert alkotnak. A két rendszer együtt kezeli a mezőgazdasági kockázatokat. Fontos, hogy olyan szakemberrel szerződjünk, aki ismeri ezt a rendszert és képes az ügyfele érdekeit képviselni.

Melyek a leggyakoribb, a kárenyhítési és biztosítási rendszer sajátos működéséből eredő gyakorlati problémák?

A gazdák jelentős része tisztában van azzal, hogy az állami kárenyhítési rendszerben kár esetén a neki járó kárenyhítési juttatásnak csak a felére jogosult, ha nem köt legalább az üzemi szintű referencia hozamérték felére, az adott növénykultúrára jellemző káreseményre kiterjedő biztosítást. Fontos tehát, hogy a biztosítás összhangban legyen a területalapú támogatásban feltüntetett hozamadatokkal és a biztosításban is az adott növénykultúrára jellemző káresemény szerepeljen. Gyakran szembesülhettünk olyan extrém esettel, hogy pl.: alma kultúrában tűzkár ellen szólt a biztosítás. Ez egyenesen ablakon kidobott pénz!

Mikor kell ezt a biztosítást megkötni?

Évek tapasztalata alapján mondom, hogy a gazdák mindig a legutolsó pillanatra hagyják a biztosítások megkötését. Ez helytelen, hiszen a biztosítási díj az ugyanannyi egy kalászos esetében, ha novemberben, vagy ha májusban kötöm. De nem ez a lényeg! A 2018-as évben hivatalos – a meteorológiai szolgálat által igazolt – aszály pl. Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyében április elejétől május közepéig volt. Aki tehát ez után kötött szerződést, az a biztosítási szerződés alapján nyilván nem juthatott kártérítéshez. Fontos azonban azt is megemlíteni, hogy a kárenyhítési rendszerben még ebben az esetben is a termelő a neki járó teljes kárenyhítésre jogosult lesz, míg biztosítás hiányában ennek csak a felére.

Végezetül, elég összetett ez a rendszer, hogyan juthatnak több információhoz az érdeklődők?

Akár egyetlen személy részére, akár baráti társaságok, gazdakörök részére is rendszeresen sor kerül előadások megtartására. Ezeken az előadásokon egyszerű példákon keresztül bemutatásra kerülnek a kötelező kárenyhítési és választható biztosítási rendszer alapvető

működési jellemzői, azt célozva, hogy mindenki jusson a megfelelő gyakorlati tudás birtokába.

Hiszem azt, hogy megalapozott döntést hozni, csak a megfelelő tudás birtokában lehet. Fordulhatnak hozzám ebben a kérdésben bizalommal:

Dr. Csipkés József

mezőgazdasági biztosítási szakértő

Telefon.: 06 (70) 38-43-761

0 hozzászólás
0

Kapcsolódó bejegyzések