Főoldal HírekEgyéb Hatékony a JÉGER!

 

Fele annyi jégkárt jelentettek,

mint a védekezés nélküli utolsó évben

 

Idén a tavalyi évnél korábban, már április 15-én megkezdte működését az országos jégkármérséklő-rendszer. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara és az Agrárminisztérium által üzemeltetett rendszernek köszönhetően 2019-ben mindössze 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt a gazdák, a jégkár aránya pedig csupán 12 százalék volt a mezőgazdasági károkon belül.

Európában egyedüliként Magyarországon épült ki az ország teljes területét lefedve a jégkármérséklő rendszer 2018 tavaszán, amelynek kedvező hatása már az első évben jelentkezett – hangsúlyozta Feldman Zsolt, az Agrárminisztérium mezőgazdaságért felelős államtitkára. Mint fogalmazott, a talajgenerátoros jégkármérséklő rendszer országos kiépítésére a Vidékfejlesztési Program nyújtott lehetőséget, amelynek keretében – 1,8 milliárd forint uniós forrást is felhasználva – a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara valósította meg a fejlesztést. A rendszer működtetésére az Agrárminisztérium a Kárenyhítési Alapból évente 1,5 milliárd forintot biztosít a kamara számára.

Feldman Zsolt kiemelte, hogy a rendszer működése többszörösen kifizetődik az országnak, hiszen a megtérülést nem csak az mutatja, hogy 2017-ről 2018-ra egymilliárd forinttal csökkentek a Kárenyhítési Alap jégkárok után fizetett kiadásai, de ezen túlmenően jelentős károktól védte meg a gazdálkodókat, a lakossági tulajdonban, önkormányzati tulajdonban lévő ingatlanokat, eszközöket és az ipari létesítményeket egyaránt.

Ábra magyarázat:  Az erős feláramlásnak kulcsfontosságú szerepe van a jégesők kialakulásában. Minél erősebb a feláramlás, annál nagyobb jégszemeket tud a magasban tartani, míg el nem éri azt a súlyát, aminek köszönhetően a gravitáció visszahúzza a felszín felé. Erre a legnagyobb esélye szupercelláknál van, mivel az erős feláramlás és a vertikális szélnyírásnak köszönhetően hosszabb úton, és ideig “utazik” a jégszem a zivatarfelhőben. Így a jégcsíra tovább tartózkodik a túlhűlt vízcseppek régiójában, mint más zivatartípusok esetében. (Forrás átdolgozatlanul: szupercella.hu)

 

Az országos lefedettséget nyújtó, összesen 986 darab – 218 automata és 768 manuális – talajgenerátorból álló jégkármérséklő-rendszer talajgenerátorai ezüst-jodid tartalmú hatóanyagot égetnek el, ami feláramlással a felhőkbe jut, ott csökkentve a kialakuló jégszemcsék méretét. A jégesők előfordulásának valószínűsége nem zárható ki teljesen, azt viszont garantálni lehet, hogy a lehulló jégszemcsék mérete kisebb lesz annál, mint amelyek a rendszer használata nélkül hullanának le. A jégkármérséklő rendszer 2019. április 15-én megkezdett riasztási időszaka 2019. szeptember 30-ig tartott.

Az országos jégkármérséklő rendszer második üzemelési évében a gazdálkodók 37 ezer hektárra jelentettek be jégkárt, ami nagyjából a fele a 2017-es, utolsó országos védekezés nélkül töltött év értékének. A jégkár aránya a bejelentett mezőgazdasági káron belül 12 százalék volt, míg korábban ez többször is elérte a 37 százalékot is, így a statisztikák szerint az elmúlt 5 év átlagához viszonyítva ez a szám kevesebb, mint a felére csökkent.

„Ugyan ezek még csak a bejelentett károk, a tényleges kárkifizetésekről csak jövőre rendelkezünk majd adatokkal, de nyugodtan megállapíthatjuk, hogy az országos jégkármérséklő-rendszer második évében is több milliárd forint kárt előztünk meg csak a mezőgazdaságban” – húzta alá Győrffy Balázs, a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) elnöke a jégkármérséklő-rendszer évértékelő sajtótájékoztatóján. A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara (NAK) üzemeltetésében idén már április 15-én elindított országos jégkármérséklő-rendszerben a védekezést végző talajgenerátorok a szeptember végéig tartó védekezési szezonban országos szinten, 101 napon kaptak riasztást. A megyei adatokat vizsgálva kiderül, hogy Borsod-Abaúj-Zemplén megye a csúcstartó, ahol 447 órát, míg Győr-Moson-Sopron megyében 227 órát üzemelt az országos jégkármérséklő-rendszer.

A jégkár aránya az összes bejelentett mezőgazdasági káron belül 2018-ban és 2019-ben 13 százalék alatt maradt, míg 2015-2017-es átlag 32% felett volt, így a statisztikák szerint a jégkármérséklő rendszer használata nélküli időszak átlagához viszonyítva, ez az arány több mint 60%-kal csökkent.

Míg az összes zivatarhoz tartozó kár növekedett a tavalyihoz képest – 2018-ban 45,5 ezer hektár, 2019-ben pedig 85 ezer hektár volt -, addig a jégkár arány a zivatarkárokon belül a 2018-as közel 50 százalékról 44 százalékra csökkent, míg a 2015-2017-es átlag több mint 84 százalék volt. Ez annak tudható be, hogy bár a szélsőséges időjárási viszonyok között a jégeső kialakulásának esélye nagy volt, de a jégkármérséklő-rendszer használata miatt mérsékeltük a kialakuló jégszemek méretét, ezáltal preventív módon csökkenteni tudtuk a károkat. A jégkár aránya minden kétséget kizáróan a védekezés hatásának tudható be.

Az országos jégkármérséklő-rendszer első évében az elmúlt 30 év legzivatarosabb tavasz végének és nyarának voltunk elszenvedői. Ezek után nyugodtabb évre számíthattunk, azonban a természet erre rácáfolt. Nyár elején meglehetősen sokszor halhattuk az egyre inkább szélsőséges időjárási viszonyokról Európa-szerte. Hazánkban is többször tapasztaltuk az ország több területén kialakult heves viharokat, felhőszakadást és zivatarokat is, amelyek viharos, néhol orkán erejű széllel, viszonylag rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadékkal és jéggel érkeztek.

Időjárás szempontjából nagyon ritka két egyforma év, a zivataros napok számának tekintetében hasonló, a zivatarok kialakulásnak szempontjából viszont teljesen eltérő két évet tudhatunk magunk mögött a jégkármérséklő-rendszer működtetésének első két évében. Ez azzal magyarázható, hogy a tavaszi és a nyári periódusban érkezett zivatarokat is elkülöníthetjük lokálisan kialakuló és frontrendszerekkel érkezett zivatarokra. Ezek közül 2018-ban a lokálisan kialakuló zivatarok uralkodtak, ezek többször fordultak elő a korábbi évekhez képest. Mindennek meteorológiai hátterében az állt, hogy a csapadékot okozó képződmények távol maradtak hazánk térségétől. Az ilyen típusú zivatarok viszonylag rövid idő alatt alakulnak ki és nagy mennyiségű csapadékot okoznak egy adott területen. Ezzel ellentétben 2019-ben a jégármérséklő-rendszer védekezési időszakában a zivatarok érkezése, kialakulása a határainkon túlról érkező frontokhoz volt köthető, amelyek orkán erejű széllel, viszonylag rövid idő alatt, nagy mennyiségű csapadékkal érkeztek. A 2019-es évben is többször tapasztalhattuk a szélsőséges időjárási viszonyokat, heves zivatarokat, többek között borsó, cseresznye, egy-egy esetben dió nagyságnyi jég hullását.

„A fokozott védekezés ellenére az ország néhány pontján természetesen hullott jégeső, hiszen nincs olyan technológia, amellyel teljes mértékben kiküszöbölhető ez az időjárási jelenség. A rendszer hatékonyságával kapcsolatban azonban nyugodtan kijelenthető, hogy az országos jégkármérséklő-rendszer már ismételten beváltotta a hozzá fűzött reményeket” – mondta Győrffy Balázs.

Forrás:

www.nak.hu

0 hozzászólás
0

Kapcsolódó bejegyzések